Hírek

Bruce Springsteen új dala Minneapolis utcáin szól az igazságtalanság ellen

Bruce Springsteen nem először emeli fel a hangját társadalmi kérdésekben, de legújabb dala, a Streets of Minneapolis az utóbbi évek egyik legközvetlenebb és legmegrázóbb megszólalása. A szám Renee Good és Alex Pretti halálára reagál, két civilre, akiket januárban ICE-ügynökök lőttek le Minneapolisban.

„Szombaton írtam meg ezt a dalt, tegnap felvettem, ma pedig kiadtam válaszként arra az állami terrorra, amit Minneapolis városában látunk” – mondta Springsteen a megjelenés kapcsán. „A minneapolisi embereknek, ártatlan bevándorló szomszédainknak és Alex Pretti, valamint Renee Good emlékének ajánlom. Maradjatok szabadok.”

A dal nem finomkodik. Springsteen név szerint említi az áldozatokat, és nyíltan bírálja Donald Trump politikáját, amikor „Trump király magánhadseregéről” énekel, amely fegyverrel járőrözik a város utcáin. A refrén pedig egyértelmű: „Emlékezni fogunk azok nevére, akik meghaltak Minneapolis utcáin.”

Goodot január 7-én lőtte le egy ICE-ügynök, ami országos tiltakozáshullámot indított el. Kevesebb mint három héttel később Prettit, aki maga is részt vett a tüntetéseken, egy másik tiszt ölte meg, mindössze néhány utcányira az első helyszíntől. Mindketten amerikai állampolgárok voltak. Springsteen az utóbbi koncerteken is nyíltan beszélt a történtekről. Egy fellépésen így fogalmazott:

„Ha hiszel abban, hogy senki sem áll a törvény felett, ha ellenzed, hogy felfegyverzett, maszkos szövetségi csapatok szálljanak meg egy amerikai várost Gestapo-módszerekkel, akkor üzenj ennek az elnöknek. Az ICE-nek el kell takarodnia Minneapolisból.”

A zenész szerint az Egyesült Államok történelmi fordulóponthoz érkezett. „Most rendkívül kritikus időket élünk. Az országunk értékeit úgy tesztelik, ahogyan a modern időkben még soha.” Trump természetesen nem hagyta szó nélkül a kritikát: Springsteent „túlértékeltnek” és „idegesítő bunkónak” nevezte, ami csak tovább erősítette a dal körüli politikai visszhangot.

 A Boss ismét bizonyítja, hogy számára a rockzene nem menekülés a valóság elől, hanem eszköz annak kimondására.