Liverpool városában, 1940. július 7-én, épp ma 80 éve látta meg a napvilágot Richard Starkey, akit közel hatvan éve Ringo Starr-ként ismert meg a világ.
A kis Richard gyermekkorát súlyos betegségek árnyalták, épp ezért is mélyült el a zenében és lett dobos. Már 19 évesen, 1959-ben zenekarban játszott, a '60-as évek legelején pedig gyakran talákozott az ő zenekara és a Beatles mind Liverpool, mind Hamburg éjszakai életében. A Beatles 1962 augusztusában megvált első dobosától (Pete Best), ekkor kérték fel az akkor 22 éves Richardot, hogy szálljon be. Pár hónap múlva, 1962. október 5-én megjelent az első Beatles-kiadvány, a Love Me Do kislemez, majd 1962. november 22-én érkezett az első album, a Please Please Me. Innen pedig nem volt megállás: kitört a Beatlemania és a négy zenész a világ legismertebb, legkedveltebb, legfontosabb személyeivé váltak.
Nagyot ugorva az időben (hiszen mindenki jól tudja, hogy micsoda életművet tettek le az asztalra), megérkezünk 1968-hoz, amikor a zenekar Indiából hazatérve, nekilát elkészíteni a Fehér Albumot. Ez volt ugye a legnehezebben megszülető lemezük, ezt tartott a legtöbb ideig elkészíteni és olyan szinten "szétszedte" őket, hogy soha nem találtak már vissza a régi útra. Ringo – aki kétségtelenül a legsimulékonyabb személyiség volt a zenekarban – olyan nehezen viselte a feszültséget, hogy ott is hagyta őket pár napra, vagyis ő volt az első tag, aki – ha csak ideig-óráig is – kilépett a Beatles-ből.
Másban is első lett ám: bár mind George Harrison, mind John Lennon jelentetett meg szólókiadványokat a '60-as évek végén (George kísérleti elektronikus, instrumentális albumokat készített, míg John és Yoko kísérleti, avant-garde zajlemezeket, illetve egy koncertalbumot), az első igazi szólólemez Ringo nevéhez fűződik, akinek debütáló albuma 1970. március 27-én jelent meg Sentimental Journey címen. Ez éppen két héttel a hivatalos zenekari feloszlás előtt került a boltok polcaira. Ez sem volt egyszerű menet, ugyanis áprilisban érkezett Paul McCartney McCartney című debütáló korongja, májusban pedig a zenekar utolsó, de nem utolsóként rögzített Let It Be lemeze. Szóval dömping volt. Pontosan emiatt mind John, mind George szólólemezei csak 1970 végén jelentek meg. Ringo olyannyira fel volt pörögve a Beatles után, hogy az említett két évvégi megjelenést beelőzve már 1970 szeptemberében megjelent második nagylemeze, a country és western hatásokban gazdag Beaucoups of Blues.
Ezután kisebb lemezszünet érkezett, pont akkor, amikor Lennon és McCartney igazán beindultak és szólókarrierjeik legsikeresebb albumait készítették el. Ebbe a kis szünetbe még egy magyarországi látogatás is belefért, így eddig Ringo az egyetlen, aki magánúton járt országunkban, 1972. februárjában, Liz Taylor születésnapi buliján, Budapesten. A témáról a Recorder írt részletesen pár éve, ITT. 1973-ban azonban megjelent a Ringo című harmadik lemez, amit szokás a legjobb lemezének is nevezni. Nem véletletnül ám: előfordult többször is, hogy az ex-Beatles tagok egymás lemezein játszanak, de csakis ezen a lemezen fordult az elő, hogy mind a négyen szerepeltek, bár természetesen soha nem együtt, egy időben voltak jelen. Írt rá dalt maga Starr, Lennon, Harrison, a McCartney házaspár, de még Mal Evans, a Beatles asszisztense is. Az eredmény pedig tényleg lenyűgöző lett. Ráadásul nem csak dalokat kapott volt társaitól, hanem játszottak is felvételek során. Olyan sztárparádés album ez, amelyen a Beatles-tagok mellett feltűnt Bobby Keys, Billy Preston, Jim Keltner, Klaus Voormann vagy épp Nicky Hopkins. És a lista korántsem teljes.
A folytatás 1974-ben érkezett (Goodnight Vienna), amely lemeznek a címadó dalát John Lennon írta. Ezen az albumon már csak John szerepelt a volt tagok közül, ám feltűnik rajta Elton John is, aki akkoriban épp Lennon-nal lógott sokat. 1975-ben pedig már meg is érkezett az első Ringo szólókarrier besztof lemez, a Blast from Your Past. Ezzel szakított mind az EMI kiadóval, mind a Beatles általá létrehozott Apple-lel és új vizekre evezett.
A Ringo's Rotogravure 1976-ban jelent meg és ismét előkerültek a régi barátok: Lennon, McCartney, Harrison, de még Eric Clapton is írt rá dalt. Az albumot az Egyesült Királyságban a Polydor, az Egyesült Államokban pedig az Atlantic adta ki.
1977-ben ismét új anyag jelent meg: ezen már a volt Beatles-tagok nem szerepeltek semmilyen formában: a Ringo the 4th ráadásul azért is meglepő, mert szinte már diszkóba hajlik át. Ez óriási bukás volt, amit 1978-ban a Bad Boy című lemez próbált feledtetni, több-kevesebb sikerrel. A következő próbálkozásra több időt szánt és nem bízta a véletlenre: a Stop and Smell the Roses végül 1981-ben jelent meg. Kapott rá dalt McCartney-tól, Harristontól, de még a Rolling Stones gitáros Ronnie Wood is szerepel a lemezen társszerzőként. És most nem csak dalokat kapott: mind McCartney, mind Harrison a lemez producerei is voltak. Maga Lennon is adott demókat a lemezhez (állítólag nem kérte, hanem kapta), de röviddel azután bekövetkezett tragikus halála miatt nem kerültek fel a korongra. Ezt az Old Wave követte 1983-ban, amelynek producere és társszerzője a volt Eagles-tag és Ringo barátja, Joe Walsh lett.
Ezek után egy nagyobb szünet következett az új albumok tekintetében, de Ringo nem pihent: az 1984-ben induló Thomas, a gőzmozdony című gyereksorozat első két évadának narrátora lett, így végre hódolhatott régi szenvedélyének, a vonatoknak. Egészen 1989-ig nem is adott ki lemezt, akkor is csak egy második besztof jelent meg Starr Struck: Best of Ringo Starr, Vol. 2 címen. Mint később kiderült, a szünet oka az is volt, hogy mind Ringo, mind második felesége, Barbara Bach alkoholfüggők lettek és elvonóra mentek. A színésznőt (aki a '70-es években Bond-lány is volt) 1981-ben vette el és a mai napig házasságban élnek. Külön érdekesség, hogy Barbara lánytestvére pedig Joe Walsh felesége lett. 1989-ben tért vissza Ringo a zenéléshez, ekkor alapította meg a Ringo Starr and His All-Starr Band nevű zenekart, amelynek első kiadványa egy koncertalbum lett 1990-ben, azonos címmel.
Új stúdióalbumra azért még várni kellett, a Time Takes Time csak 1992-ben jelent meg. A "visszatérő" album sikeréhez nagyban hozzájárul Jeff Lynne, az Electric Light Orchestra (ELO) frontembere is, aki több dalnak társszerzője és producere volt. A következő évben ismét egy koncertlemez született (Ringo Starr and His All Starr Band Volume 2: Live from Montreux), amit 1997-ben egy újabb élő felvétel kiadása követett (Ringo Starr and His Third All-Starr Band-Volume 1).
Persze törént egy fontosdolog még a '90-es évek közepén: 25 évvel a Beatles feloszlása után végre nekiláttak az Antológia projektnek, vagyis képi és hangi anyagban is feldolgozni a Beatles 10 éves működését. Így sok év szünet után Ringo, Paul és George ismét együtt dolgozott, ráadásul most mindannyian egy időben. És még stúdióban is zenéltek, ugyanis két soha be nem fejezett John Lennon demót rögzítettek Beatles-dalokként: 1995-ben a Free as a Bird, majd 1996-ban a Real Love jelent meg egy-egy kislemezen, melyek producere a már említett ELO-tag Jeff Lynne volt.
A projekt gigantikus sikere után Ringo (is) új lemezen törte a fejét, ez lett végül 1998-ban a Vertical Man, amelyen ismét feltűnt mind Paul, mind George, de a sztárparádés vengédek sem maradtak el: Scott Weiland (Stone Temple Pilots), Brian Wilson (The Beach Boys), Alanis Morissette, Ozzy Osbourne, Tom Petty, Joe Walsh vagy épp Steven Tyler (Aerosmith), hogy csak a legnagyobbak kerüljenek említésre. Még ebben az évben megjelent egy újabb koncertalbum is a VH1 Storytellers széria részeként, amely kifejezetten sok olyan Beatles szerzeményt is tartalmazott, amit vagy ő írt vagy énekelt.
1999-ben karácsonyi lemezzel lepte meg a világot (I Wanna Be Santa Claus), a folytatás pedig 2003-ban jelent meg (Ringo Rama) és többek között olyan vendégzenészek közreműködésével készült, mint David Gilmour (Pink Floyd) vagy Eric Clapton. Még ebben az évben újabb koncertalbum is kiadásra került (Extended Versions), amit egy másik követett 2004-ben Tour 2003 címmel.
2005-ben érkezett a következő stúdióalbum (Choose Love), amelyen az utolsó közös munka volt Ringo és Billy Preston között, aki 1969 elején a Beatles úgynevezett ötödik tagjaként vett részt a zenekar életében és a következő évtizedekben rendszeresen feltűnt a Beatles-tagok szólólemezein is. Preston 2006-ban hunyt el.
Innentől kezdve ismét elég ingadozó volt a szólókarrier: számos válogatáslemez és koncertalbum került kiadásra, többnyire nagyon hasonló tartalommal: 2006-ban a Ringo Starr and Friends, 2008-ban a Ringo Starr & His All Starr Band Live 2006, 2010-ben a Live at the Greek Theatre 2008 élő albumok jelentek meg. 2007-ben a Photograph: The Very Best of Ringo Starr nevű besztof került kiadásra, 2008-ban a Ringo 5.1: The Surround Sound Collection, 2014-ben pedig az Icon című válogatáslemez.
Ringo és Paul az 'Eight Days a Week: The Touring Years' című Beatles dokumentumfilm premierjén Londonban 2016. szeptember 15-én. Fotó: James Gillham[/caption]
Persze a sorlemezek is jöttek továbbra is, de különösebb felkeltést nem keltettek: a 2008-as Liverpool 8 kapcsán leginkább arra szoktak emlékezni, hogy USB-s csuklópántként is megjelent. A 2010-es Y Not lemezen ismét feltűnt McCartney. A 2012-es Ringo 2012 kapcsán is inkább az jut eszébe az embernek, hogy a 29 percet sem éri el a játékidő. 2015-ben jelent meg a Postcards from Paradise, erről is szintén nehéz bármit kiemelni. A 2017-es Give More Love azonban ismét felüdülés, ismét jelen van pár dalban McCartney, ráadásul bónusz dalokként felkerültek régi dalok új verziói is. Legutóbb tavaly jelentkezett stúdióalbummal (What's My Name), amelyen egy be nem fejezett Lennon-demót is elkészítettek, amelyben ismét szerepet kapott McCartney is, de még Harrison egyik dalát is belecsempészték ügyesen, így a mind a négyen szerepelnek benne. A borítón Ringo egy olyan kitűzőt visel, amelyen Lennon látható.
Ma este gigantikus szülinapi buli is lesz a YouTube-on:
Egy ilyen kerek születésnapot illik jól megünnepelni: ma este online jótékonysági koncertet ad Ringo barátaival, fellép többek között Paul McCartney, Joe Walsh, Ben Harper, Dave Grohl, Sheryl Crow és Gary Clark Jr. is.
Ringo az évtizedek alatt nem csak a zenei oldalát mutatta meg: színészként is igazán tehetséges (ezt mind a Beatles filmek, mind más, független produkcióban való szereplései jól bizonyítják), illetve fotósként is elismert. Az elmúlt években két fotóalbuma is megjelent: a Postcards from the Boys 2004-ben jelent meg, ezt követte 11 évvel később a szimplán Photograph című könyv. A kettő között, 2014-ben jelent meg eddigi egyetlen gyermekkönye, az Octopus's Garden (amely az 1969-es Abbey Road című Beatles album azon dalának is a címe, amelyet Ringo szerzett és énekel). A könyvben rajzok kíséretében került bemutatásra egy dal, a bónusz CD-n pedig Ringo felolvasásában is hallható a mese.
És természetesen a Ringo-sztorinak itt nincs vége: egészséges életmódja, vegetáriánus étkezése sok embert inspriál, békeaktivista megmozdulásai pedig szintén sokak számára mutatnak jó példát. Nem is lehetne másképp zárni ezt a születésnapi összegzést, mint azzal, hogy PEACE & LOVE!
Reszegi László 2020. július 7.
