Jimmy Page később a The Guardiannek úgy fogalmazott, hogy a dal „hipnotikus riffje” és Robert Plant „vérfagyasztó sikolya” tökéletes kezdésnek tűnt egy nagylemezhez. Mint kiderült, koncertnyitánynak sem volt utolsó.
A Led Zeppelin szinte azonnal műsorra tűzte a számot, miután megszületett: 1970 júniusának végén, a Bath Festival of Blues and Progressive Music rendezvényén már el is játszották. Az ezt követő németországi turné koncertjeit rendszeresen ezzel indították, és az „Immigrant Song” rövid idő alatt a közönség egyik kedvencévé vált.
A dalban szereplő „hammer of the gods”, vagyis az „istenek kalapácsa” kifejezés később Jimmy Page monumentális gitárhangzásának egyik metaforájává vált, sőt a heavy metal világára is komoly hatást gyakorolt.
De miről, vagy még inkább, melyik helyről, énekel valójában Robert Plant? És hogyan született meg az „Immigrant Song” cím, amely első hallásra talán furcsán hat a mitológiai és harcias szöveg mellett? A dal északi mitológiára utaló képei nagyon is konkrét kulturális háttérből származnak. Robert Plantet a vikingek története, valamint a Brit-szigetekre irányuló, több mint ezer évvel ezelőtti vándorlásaik és hódításaik inspirálták.
A cím is érthetőbbé válik, ha a történetet nem a parton várakozók, hanem az érkezők szemszögéből nézzük. Plant képzeletben felszáll a viking hajóra, és nem távoli történelmi alakokként mutatja be az utazókat, hanem olyan emberekként, akik hitüket, céljaikat és persze harci szándékaikat is magukkal viszik egy új földre.
Az „immigrant”, vagyis bevándorló szó ugyanakkor szinte túlságosan békésen hangzik a dal harcias világához képest. Éppen ez az ellentét ad különös feszültséget a számnak: ezek az újonnan érkezők ugyanis aligha békés bebocsátást kérnek.
A Led Zeppelin 1970. június 22-én Izlandon járt, ahol Reykjavíkban, a Laugardalshöll csarnokban léptek fel. Robert Plant az út során megismerkedett az országban őrzött viking emlékekkel is, és a látottak mély benyomást tettek rá. Később arról beszélt, hogy szinte lehetetlen úgy járni Izlandon, hogy az emberre ne legyen hatással a hely. Különösen lenyűgözték azok a hatalmas hajók, amelyekkel a vikingek egykor az Atlanti-óceánt járták.
Plant számára éppen ezek az utazások jelentették az egyik legerősebb inspirációt. Megdöbbentette a gondolat, hogy ezek az emberek ilyen hajókkal képesek voltak Izlandról egészen a Brit-szigetekig eljutni. Ekkor született meg benne az ötlet, hogy írjon egy dalt, amelyben egy viking bevándorló szemszögéből meséli el az utazást, miközben az északi mitológia képeit összekapcsolja mindazzal, amit Izlandon látott és átélt.
Innen erednek a dal olyan híres képei is, mint „a jég és hó földje”, az „éjféli nap” vagy a „forró források”.
Izland tájai és viking öröksége így nemcsak az „Immigrant Song” megszületésében játszottak fontos szerepet, hanem később a Led Zeppelin köré épült mitológia és közvetve a heavy metal vizuális, kulturális világának is részévé váltak. Plant azóta többször is visszatért Izlandra, és egy alkalommal az ország egyik miniszterelnökével is találkozott, aki elárulta neki, hogy ott volt azon az 1970-es koncerten.
Ötezer ember látta akkor a Led Zeppelint Reykjavíkban, a zenekar pedig úgy tért haza Izlandról, hogy magával vitt egy ötletet, amelyből megszületett történetének egyik legismertebb dala, az „Immigrant Song”.
