„A diszkó James Brown, a hiphop James Brown, a rap James Brown. Hallgasd meg a rappereket – a zenéjük 90 százaléka én vagyok.”
Elsőre ez könnyen hangozhat egy újabb nagyzoló kijelentésnek. Brown ugyanis nemcsak azt állította, hogy több mint 5500 dalt írt, de pályafutása során számos meghökkentő megnyilvánulás fűződött a nevéhez. Ugyanakkor, ha lebontjuk a legendás ego rétegeit, kiderül, hogy volt igazság abban, amit mondott.
James Brown jelentőségét nehéz túlbecsülni. A „Godfather of Funk” nemcsak új alapokra helyezte a funkzenét, hanem ritmuscentrikus megközelítésével a modern könnyűzene egészére óriási hatást gyakorolt. Színpadi energiája generációk előadóit inspirálta – Mick Jaggertől Michael Jacksonon át egészen Prince-ig –, dalai pedig a popkultúra megkerülhetetlen részévé váltak.
A diszkó megszületésében is kulcsszerepet játszott. Az 1970-es évek tánczenéje ugyanis közvetlenül a hatvanas évek funk- és soulhagyományaiból nőtt ki, Brown groove-központú hangzásvilága pedig számos későbbi producer és zenész számára szolgált alapul. Nem ő találta fel a diszkót, de nélküle a műfaj egészen másként fejlődött volna.
Ha van terület, ahol Brown kijelentése különösen megállja a helyét, az a hiphop. A műfaj születésekor a DJ-k régi funklemezek breakjeit vágták egymás után, ezek fölött pedig megszületett az MC-zés kultúrája. James Brown felvételei szinte minden korai DJ lemeztáskájában ott lapultak. Elég meghallgatni a Brother Rapp című számot: Brown szövegritmusa és előadásmódja meglepően közel áll ahhoz, amit ma rappelésként ismerünk.
Még beszédesebb a sampling története. James Brown a hiphop egyik legtöbbet mintázott előadója: zenéje felbukkan a Public Enemy, az N.W.A, Snoop Dogg, Kanye West, The Notorious B.I.G., Kendrick Lamar vagy éppen Childish Gambino felvételein is. Dobgroove-jai, fúvósai és ikonikus kiáltásai mára a hiphop hangzásának szerves részévé váltak.
Persze túlzás lenne azt állítani, hogy James Brown egy személyben feltalálta a diszkót, a rapet vagy a hiphopot. Egyetlen zenei műfaj sem egyetlen ember munkájából születik meg, hanem számtalan alkotó ötleteiből, kulturális hatásokból és társadalmi folyamatokból épül fel.
Brown szerepe azonban vitathatatlan. Nem ő írta meg egyedül ezeknek a műfajoknak a történetét, de olyan alapokat rakott le, amelyek nélkül egészen másképp alakult volna a modern populáris zene.
Lehet, hogy James Brown szeretett nagyot mondani. De amikor azt állította, hogy a rap, a hiphop és a diszkó jelentős része belőle táplálkozik, abban jóval több volt az igazság, mint elsőre gondolnánk.
