Az Akvárium nem csupán egy koncerthelyszín. A város egyik ikonikus találkozóhelye, ahol a poptól az elektronikáig, a rocktól a hiphopig minden műfaj teret kapott. Ráadásul a klub fontos nemzetközi szereplő is: rengeteg külföldi fellépő első magyarországi koncertjét itt tartották, sokszor innen indultak a nagyobb fesztiválszínpadok felé.
A bizonytalanság ezért nemcsak a szervezőket és a fellépőket érinti, hanem a közönséget is. Budapest klubélete az elmúlt években sok veszteséget szenvedett el – gondoljunk csak a Corvintető vagy a Dürer Kert költözésére –, és minden egyes kieső helyszín komoly űrt hagy maga után.
A legnagyobb probléma most nem is feltétlenül a felújítás ténye, hanem a kommunikáció hiánya. A klub jelenlegi tájékoztatása szerint ők sem tudnak többet annál, hogy a Vagyonkezelő „tervez valamit”. Egy ekkora jelentőségű helyszín esetében ez kevés. A zenei szcéna szereplőinek – zenekaroknak, menedzsereknek, szervezőknek – hónapokra, akár évekre előre kell tervezniük. Ebben a bizonytalan közegben viszont szinte lehetetlen felelősen dolgozni.
Az optimista forgatókönyv szerint a felújítás valóban megvalósul, a klub pedig egy korszerűbb, jobb infrastruktúrával rendelkező helyszínként tér vissza. A pesszimista forgatókönyv szerint viszont a munkálatok csak ürügyet jelentenek, és a belváros egyik utolsó nagy klubterét más funkció váltja majd fel.
Egy biztos: az Akvárium jövője nemcsak a klub sorsa, hanem a budapesti kulturális élet tétje is. Ha eltűnik vagy hosszú évekre bezár, azzal a város koncerttérképe lesz jóval szegényebb.