Lapszemle

“Vigyáznunk kell magunkra, tisztelnünk a létünket” – Csík Jánossal beszélgetett a nullhategy.hu

Rendhagyó óévbúcsúztató koncertre készül a Csík zenekar december 28-án a Budapesti Kongresszusi Központban. Az Összetartozás című koncertet eredetileg tavaly, Trianon 100. évfordulóján tartották volna meg, de a koronavírus-járvány közbeszólt. Csík Jánossal, a Kossuth-díjas Csík zenekar vezetőjével többek között arról beszélgetett Ménes Márta, miként reflektál e történelmi traumára a koncert, és arról is, mennyire elvárás, hogy a zenekar megmaradjon a feldolgozás-centrikus vonalon.

Hogyan reflektál a koncert erre a magyar nép számára oly tragikus eseményre?
Tavaly elkészítettem egy dalt Hazám, hazám címmel, amelynek a szövegét az egész magyar nyelvterületről való, válogatott versszakokból állítottuk össze, az alapja pedig egy moldvai dallam, amit egy kicsit korszerűsítettünk, a mai világ lüktetésére átdolgoztunk. Hál’ Istennek olyan sikeres felvétel lett, hogy majd egymillióan jeleztek vissza a YouTube-on is, hogy tetszik nekik. Koncerteken, rendhagyó órákon játszottuk ezt a dalt, amelynek bevezetésekor bizony el kellett mondanom néhány fontos információt Trianonról. A gyerekek, akár egy tanórán, mintha egy érdekes mesét hallanának, tisztelettel hallgatták, a felnőttek pedig meghatódottan, de minden esetben tapssal reagáltak, ami nekünk az egyetértésüket jelzi.

A pandémia egy újfajta gondolatiságot adhat ennek az óévbúcsúztató koncertnek, hiszen ebben a helyzetben különösen fontos, hogy összetartsunk, segítsünk egymáson. Ön is így látja?
Ebből a szempontból is valószínű, hogy fontos lesz, már az érdeklődés is nagyon meglepő volt számomra, hiszen a Csík zenekarnak van egy másik projektje: a tavaly megjelent lemezünket turnéztatjuk az LGT kiváló zenészeivel, és annak ellenére, hogy sokfelé járunk az országban ezzel a programmal, sokan váltottak jegyet erre a produkcióra is, ami a pandémia tükrében igen nagy dolog. Sok szervező panaszkodik, hogy neves magyar zenészeknek nehéz koncerteket szervezni, mert az emberek, félve a körülményektől, a maszkos jelenléttől, nem annyira járnak már koncertekre. Én minden koncert végén elmondom, hogy mindenkinek jó egészséget kívánok, és hogy vigyázzunk magunkra és egymásra. Azt viszont kicsit szomorúan látom, és több olyan ismerősöm és tanár kollégám van, aki elzárkózik az oltástól. Ha valamilyen szinten meg is értem az elgondolásukat, azt kevésbé, hogy előbbre tartják saját maguk ok vagy ok nélküli aggódását, félelmét, mint bármelyikünk érdekét, a magyarok érdekét.

Online is követhető lesz a koncert?
Igen, lesz online közvetítés, de felvétel is készül a koncertről, így aki nem tud jelen lenni, vagy nem tudja online követni a koncertet, az megnézheti később felvételről. Fontos megjegyeznem, hogy ez más jellegű koncert lesz, mint amit a zenekartól az utóbbi években megszokhattak. Ezúttal nem más zenekarok átdolgozásai lesznek a középpontban, hanem a magyar népzene, amivel kezdtük annak idején a muzsikálást. Magyar költők versei szólalnak meg Őze Áron színművész tolmácsolásában, magyar néptáncok jelennek meg a Magyar Állami Népi Együttes bemutatásában.

A népzenéhez szorosan kapcsolódik a táncházmozgalom, a népi kultúra iránt elkötelezettek mozgalma, amely a ’60-as, ’70-es évek ellenkultúra környezetében született meg. Ebben az időszakban minden olyan jelenséget, ami szembement a hivatalos értékrenddel, azt ellenkultúrának neveztek. A táncházmozgalom emiatt meg is kapta az ellenzékinacionalista jelzőket, és ez a mai napig jellemző. Mit gondol, miért mossák össze még mindig a népzenét a nacionalizmussal?
Érdekes a gondolata, mert valóban a hetvenes évek elején indult a mozgalom a Sebő-együttes Kassák Klub-beli táncházaival, viszont maguk, akik ezt megalkották, illetve részesei voltak, nem elsősorban a rendszerellenességüket akarták kifejezni ezzel. Ez egyfajta kultúrérték-rátalálás volt. Rátaláltak a fiatalok egy olyan kultúrértékre, ami életformává vált náluk.

A teljes interjú ITT olvasható.