Szerencsére van még itthon objektív zenei újságírás, aminek most két jeles képviselője egyesült és összejött egy igen tartalmas beszélgetés. Pintér Miklós ezúttal Szénégető Richárddal beszélgetett. A tartalomból: Hol és hogyan kezdődött a történeted? Egy kis bányászfaluban, Sárisápon laktam több mint húsz évig. Akkoriban nem éltem meg ezt túl jól, ma már kellemes nosztalgiával gondolok rá vissza. Ötödikes koromtól aztán átkerültem Esztergomba egy nagyon jó, emelt szintűbe, a Gyakorló Általános Iskolába. Amikor papírgyűjtést szerveztek, bent lehetett délutánonként maradni. Megjött a kamion, leborított egy óriási papírhalmot. A rengeteg újság között találtam pár HammerWorldöt és Rockinformot is. Egy viszonylag zárt közösségben éltem, nem volt még YouTube, ezek a magazinok voltak az elsődleges zenei információforrások számomra. ............... Sokat beszélgettünk az elmúlt hónapokban és nem te vagy az egyetlen zeneipari szereplő, aki nem csak a bevételkiesésről beszél a koronavírus kapcsán, hanem arról is, hogy 2020-as kilátások kimagaslóan jók voltak gazdasági szempontból. Mi lehet annak az oka, hogy egy régen nem látott sikeres évnek néztünk volna elébe? Nem titok, ez lett volna az első esztendő, hogy kerestünk volna annyit a fesztivállal, amiből mondjuk el tudtam volna vinni a családot nyaralni. De nekem nem az anyagi kiesés fáj a legjobban, én világ életemben leszartam a pénzt. Képzelje el mindenki, hogy van egy vidéki klub, amit suttyó, pénztelen gyerekek csinálnak szeretetből. A klub nyolc éve azért küzd, hogy komolyan vegyék. A picinyke pénzt, amit keresnek, visszaforgatják a klubba, a közönségszavazatok alapján pedig megnyerik az év legjobb ezer fő alatti klubja kategóriát a koncert.hu-n. Ezek voltunk mi. A fellegekben jártunk! Bementünk az esztergomi önkormányzathoz, hogy szeretnénk egy nagyobb volumenű, ezer fős fesztivált csinálni. Ők a kezdetektől fogva sokat segítettek, de most először éreztük azt, hogy tényleg partnerként kezelnek minket. Bevontak minket más dolgokba is, tanácsokat kértek, majd meg tudtunk egyezni egy olyan támogatási összegben, hogy amikor kijöttünk azt mondtuk, ha csak ennek a fele is megvalósul, akkor nálunk szerencsésebb rockfesztivál nem lesz az országban. Azon a hétvégén nézőcsúcsokat döntöttünk a klubban. Aztán a következő héten kedden hívtak, hogy valószínűleg szerdától lelövik a rendezvényeket és át kell tenni az egyik bulit őszre. Ó, mondom, hagyjuk már! Másnap megtörtént a bejelentés. Hallgattam a kormányinfót és összeomlottam. Iszonyat mennyiségű munka volt ebben az évben. Aztán viccelődtünk, hogy pár hét és lemegy az egész. Azt mondta akkor az alpolgármester, hogy itt úgy készül mindenki, hogy a nyári bulinkat is érinti a korlátozás. Igaza lett. A tavaszi programot át kellett szerveznünk őszre, a nyári fesztivált eltoltuk egy évvel, majd a már egyszer őszre elhalasztott buliknak jövő tavaszra kellett új időpontot találnunk. A nyáron ötször zártuk be a klubot fejben és ötször nyitottuk újra. .............. Melyik zenei stílus vagy te valójában? Egyik sem, de egyben mindegyik is. A zenészbarátaim azt mondták, hogy én vagyok a híd a műfajok között. Ugyanannyira fontos nekem a southern rock, mint a grunge, a country vagy a rap. Utóbbi különösen meghatározó az életemben. Sokan nem értik, hogy jönnek ezek össze, főleg a rap meg a country, miközben az előadók folyamatosan anyázzák egymást. Azért mondják a régi country zenészek, hogy az újak elárulták a műfajt, mert rappelnek benne. Én meg imádom ezt a vonalat, szerintem az utóbbi idők legjobb zenei trendje. Már csak azért is, mert mindegyik felvállalja nyíltan, hogy hisz. Ott van Isten a dalokban. Itthon nem lehet ilyenekről énekelni, mert fejben elküldenének Lipótmezőre, kint meg ez a természetes. .............. Nem tetszik, amit az ablakon kinézve látsz? Nem féltétlenül tetszik minden, ezt kár lenne tagadni. Édesanyám halála után próbáltam megtalálni magamat a világban. Volt egy időszakom, amikor elolvastam a Bibliát, a Talmudot, és a Bhagavad Gitát is. Azt a rendszert, azt a gondolatiságot kerestem, ami én vagyok, ami segít és irányt mutat. De mindegyik tiltott valamit. Például nem gondolom azt, hogy jámbornak kell lenni ahhoz, hogy rendes, hívő ember legyél. Miért ne fogadhatnál el mondjuk egy másik politikai beállítottságot, ami a tiédtől teljes mértékben eltérő? Ha elfogadod nem lehetsz konzervatív? Miért ne lehetnél? A Facebook oldalam profilképén Ice-T-vel vagyok lefotózva. Lassan harminc éve a példaképem. Miért ne szerethetném és hallgathatnám őt és a Lynyrd Skynyrdet egyszerre? Mert valaki azt mondta, hogy ezt vagy csak így vagy csak úgy lehet? Hát a lóf.szt! Az interjú tteljes terjedelmében a grungery.hu-n ITT tudod elolvasni. Érdemes! (Fotó: Szénégető-Kósa Kata Rita/ Forrás: grungery.hu)
Lapszemle
A grungery.hu nagyszerű portrébeszélgetése Szénégető Richárd zenei újságíróval, koncertszervezővel
Szerencsére van még itthon objektív zenei újságírás, aminek most két jeles képviselője egyesült és összejött egy igen tartalmas beszélgetés. Pintér Miklós ezúttal Szénégető Richárddal beszélgetett. A tartalomból: Hol és hogyan kezdődött a történeted? Egy kis bányászfaluban, Sárisápon laktam több mint húsz évig. Akkoriban nem éltem meg ezt túl jól, ma már kellemes nosztalgiával gondolok rá vissza. Ötödikes koromtól aztán átkerültem Esztergomba egy nagyon jó, emelt szintűbe, a Gyakorló Általános Iskolába. Amikor papírgyűjtést szerveztek, bent lehetett délutánonként maradni. Megjött a kamion, leborított egy óriási papírhalmot. A rengeteg újság között találtam pár HammerWorldöt és Rockinformot is. Egy viszonylag zárt közösségben éltem, nem volt még YouTube, ezek a magazinok voltak az elsődleges zenei információforrások számomra. ............... Sokat beszélgettünk az elmúlt hónapokban és nem te vagy az egyetlen zeneipari szereplő, aki nem csak a bevételkiesésről beszél a koronavírus kapcsán, hanem arról is, hogy 2020-as kilátások kimagaslóan jók voltak gazdasági szempontból. Mi lehet annak az oka, hogy egy régen nem látott sikeres évnek néztünk volna elébe? Nem titok, ez lett volna az első esztendő, hogy kerestünk volna annyit a fesztivállal, amiből mondjuk el tudtam volna vinni a családot nyaralni. De nekem nem az anyagi kiesés fáj a legjobban, én világ életemben leszartam a pénzt. Képzelje el mindenki, hogy van egy vidéki klub, amit suttyó, pénztelen gyerekek csinálnak szeretetből. A klub nyolc éve azért küzd, hogy komolyan vegyék. A picinyke pénzt, amit keresnek, visszaforgatják a klubba, a közönségszavazatok alapján pedig megnyerik az év legjobb ezer fő alatti klubja kategóriát a koncert.hu-n. Ezek voltunk mi. A fellegekben jártunk! Bementünk az esztergomi önkormányzathoz, hogy szeretnénk egy nagyobb volumenű, ezer fős fesztivált csinálni. Ők a kezdetektől fogva sokat segítettek, de most először éreztük azt, hogy tényleg partnerként kezelnek minket. Bevontak minket más dolgokba is, tanácsokat kértek, majd meg tudtunk egyezni egy olyan támogatási összegben, hogy amikor kijöttünk azt mondtuk, ha csak ennek a fele is megvalósul, akkor nálunk szerencsésebb rockfesztivál nem lesz az országban. Azon a hétvégén nézőcsúcsokat döntöttünk a klubban. Aztán a következő héten kedden hívtak, hogy valószínűleg szerdától lelövik a rendezvényeket és át kell tenni az egyik bulit őszre. Ó, mondom, hagyjuk már! Másnap megtörtént a bejelentés. Hallgattam a kormányinfót és összeomlottam. Iszonyat mennyiségű munka volt ebben az évben. Aztán viccelődtünk, hogy pár hét és lemegy az egész. Azt mondta akkor az alpolgármester, hogy itt úgy készül mindenki, hogy a nyári bulinkat is érinti a korlátozás. Igaza lett. A tavaszi programot át kellett szerveznünk őszre, a nyári fesztivált eltoltuk egy évvel, majd a már egyszer őszre elhalasztott buliknak jövő tavaszra kellett új időpontot találnunk. A nyáron ötször zártuk be a klubot fejben és ötször nyitottuk újra. .............. Melyik zenei stílus vagy te valójában? Egyik sem, de egyben mindegyik is. A zenészbarátaim azt mondták, hogy én vagyok a híd a műfajok között. Ugyanannyira fontos nekem a southern rock, mint a grunge, a country vagy a rap. Utóbbi különösen meghatározó az életemben. Sokan nem értik, hogy jönnek ezek össze, főleg a rap meg a country, miközben az előadók folyamatosan anyázzák egymást. Azért mondják a régi country zenészek, hogy az újak elárulták a műfajt, mert rappelnek benne. Én meg imádom ezt a vonalat, szerintem az utóbbi idők legjobb zenei trendje. Már csak azért is, mert mindegyik felvállalja nyíltan, hogy hisz. Ott van Isten a dalokban. Itthon nem lehet ilyenekről énekelni, mert fejben elküldenének Lipótmezőre, kint meg ez a természetes. .............. Nem tetszik, amit az ablakon kinézve látsz? Nem féltétlenül tetszik minden, ezt kár lenne tagadni. Édesanyám halála után próbáltam megtalálni magamat a világban. Volt egy időszakom, amikor elolvastam a Bibliát, a Talmudot, és a Bhagavad Gitát is. Azt a rendszert, azt a gondolatiságot kerestem, ami én vagyok, ami segít és irányt mutat. De mindegyik tiltott valamit. Például nem gondolom azt, hogy jámbornak kell lenni ahhoz, hogy rendes, hívő ember legyél. Miért ne fogadhatnál el mondjuk egy másik politikai beállítottságot, ami a tiédtől teljes mértékben eltérő? Ha elfogadod nem lehetsz konzervatív? Miért ne lehetnél? A Facebook oldalam profilképén Ice-T-vel vagyok lefotózva. Lassan harminc éve a példaképem. Miért ne szerethetném és hallgathatnám őt és a Lynyrd Skynyrdet egyszerre? Mert valaki azt mondta, hogy ezt vagy csak így vagy csak úgy lehet? Hát a lóf.szt! Az interjú tteljes terjedelmében a grungery.hu-n ITT tudod elolvasni. Érdemes! (Fotó: Szénégető-Kósa Kata Rita/ Forrás: grungery.hu)
